Ez a második húsvétunk Norvégiában, így már van egy kis rálátásunk a norvég szokásokra. Itt is a húsvét jelképezi a tavasz kezdetét, csak persze itt mást jelent a tavasz, mint Magyarországon. Most a napokban -7 és +4 fok között ingadozik a hőmérséklet ragyogó napsütéssel és a rég nem látott kék éggel, és bár tavaly még nem tudtuk értékelni ezt az időjárást, idén már mi is örülünk neki, és egyértelműen a tavasz beköszöntének vesszük.
A húsvét a norvégok számára nem csak a tavasz kezdte, hanem az utolsó síelési lehetőség is, így - bár mindenki várja a napsütést és a melegebb időt - sokan felmennek a hegyekbe búcsúsíelésre.
Norvégiában nagyon elterjedt, hogy a családoknak van egy kis faháza (ún. hytte) a hegyekben, amik nagyon egyszerűek: fafűtés, nincs áram, nincs víz, csak kinti budi, és persze internet sincs. Szóval tényleg minimál. Ez a minimalista stílus egyébként is közel áll a norvégokhoz, gondolom azokat a - nem is olyan régi - időket idézi amikor Norvégia még Európa egyik legszegényebb országa volt. A családok jómódúsága és a hytte felszereletsége között nincs egyértelmű összefüggés, ez inkább amolyan hagyományőrző, tipikus norvég dolog, de persze akadnak közművesített kisházak is.
Szóval a norvégok elvonulnak a kisházaikba húsvétozni: síelnek, kirándulnak és krimiket olvasgatnak naphosszat. A húsvéti krimiolvasásnak is nagy hagyománya van az országban. Már hetekkel az ünnep előtt elkezdődnek a leárazások a könyvesboltokban és nagy betűkkel hirdetik az aktuális påskekrim listát, vagyis a húsvéti-krimiket. Ez a szokás az 1920-as években kezdődött ezzel a figyelmfelkeltő Aftenposten (itteni napilap) főcímmel: "Kirabolták a bergeni vonatot", mely egy épp akkor megjelent kriminek a címe volt, de persze sokan nem olvasták el a cikket, csak a főcímet, akik meg elovasták a teljes cikket azok közül sokan el akarták olvasni a könyvet is. A cikknek egyébként nem hagyományteremtés volt a célja, de mégis az lett belőle a könykiadók nagy örömére. De nem csak húsvéti krimikkel csalogatják a vásárlókat, hanem húsvéti kávé, süti és persze csokitojások. Természetesen mi is húsvéti kávét (påskekaffe) iszunk.
A felmérések szerint Húsvétkor a norvégok fele elutazik. Sokan mennek külföldre is, az egyik legkedveltebb uticél a Kanári-szigetek, ahol - ha jól sejtem - ilyenkor erősen felülreprezentáltak a norvégok. A húsvéti szünet egyébként az egész világon Norvégiában a leghosszabb. Az alapszünet öt nap húsvét csütörtöktől hétfőig, de sok munkahelyen hozzácsapnak még pár ajándékszabadság napot (pl. Adriéknál a szerda), de van olyan munkahely, ahol az egész hetet kiadják (hétfőtől szerdáig), meg persze rengetegen kiveszik szabadságnak a húsvétot megelező három napot, hiszen három nap szabadságkivétellel el tudnak utazni tíz napra.
Szóval nyugodtan mondhatjuk, hogy húsvétkor kicsit megáll az élet, és kiürül Osló, ami nekünk nagyon jó, mert ilyenkor nagyon nyugis a város és kevesen vannak az erdőben is. Még el tudtunk menni síelni, de már elég kásás és/vagy jeges a hó, így például mi ugyan legalább három síturát szerettünk volna megtenni, de végül csak egy lett belőle, és akkor is hatalmasakat estünk, nekem eltört a szemüvegem, Adrinak pedig kicsit meghúzodott a háta. Szóval részünkről lezárult a síszezon, és kezdetét vette a túra -és bringaszezon.
