Húsvét Norvégiában

Ez a második húsvétunk Norvégiában, így már van egy kis rálátásunk a norvég szokásokra. Itt is a húsvét jelképezi a tavasz kezdetét, csak persze itt mást jelent a tavasz, mint Magyarországon. Most a napokban -7 és +4 fok között ingadozik a hőmérséklet ragyogó napsütéssel és a rég nem látott kék éggel, és bár tavaly még nem tudtuk értékelni ezt az időjárást, idén már mi is örülünk neki, és egyértelműen a tavasz beköszöntének vesszük.

A húsvét a norvégok számára nem csak a tavasz kezdte, hanem az utolsó síelési lehetőség is, így - bár mindenki várja a napsütést és a melegebb időt - sokan felmennek a hegyekbe búcsúsíelésre.

Norvégiában nagyon elterjedt, hogy a családoknak van egy kis faháza (ún. hytte) a hegyekben, amik nagyon egyszerűek: fafűtés, nincs áram, nincs víz, csak kinti budi, és persze internet sincs. Szóval tényleg minimál. Ez a minimalista stílus egyébként is közel áll a norvégokhoz, gondolom azokat a - nem is olyan régi - időket idézi amikor Norvégia még Európa egyik legszegényebb országa volt. A családok jómódúsága és a hytte felszereletsége között nincs egyértelmű összefüggés, ez inkább amolyan hagyományőrző, tipikus norvég dolog, de persze akadnak közművesített kisházak is.

Szóval a norvégok elvonulnak a kisházaikba húsvétozni: síelnek, kirándulnak és krimiket olvasgatnak naphosszat. A húsvéti krimiolvasásnak is nagy hagyománya van az országban. Már hetekkel az ünnep előtt elkezdődnek a leárazások a könyvesboltokban és nagy betűkkel hirdetik az aktuális påskekrim listát, vagyis a húsvéti-krimiket. Ez a szokás az 1920-as években kezdődött ezzel a figyelmfelkeltő Aftenposten (itteni napilap) főcímmel: "Kirabolták a bergeni vonatot", mely egy épp akkor megjelent kriminek a címe volt, de persze sokan nem olvasták el a cikket, csak a főcímet, akik meg elovasták a teljes cikket azok közül sokan el akarták olvasni a könyvet is. A cikknek egyébként nem hagyományteremtés volt a célja, de mégis az lett belőle a könykiadók nagy örömére. De nem csak húsvéti krimikkel csalogatják a vásárlókat, hanem húsvéti kávé, süti és persze csokitojások. Természetesen mi is húsvéti kávét (påskekaffe) iszunk.

A felmérések szerint Húsvétkor a norvégok fele elutazik. Sokan mennek külföldre is, az egyik legkedveltebb uticél a Kanári-szigetek, ahol - ha jól sejtem - ilyenkor erősen felülreprezentáltak a norvégok. A húsvéti szünet egyébként az egész világon Norvégiában a leghosszabb. Az alapszünet öt nap húsvét csütörtöktől hétfőig, de sok munkahelyen hozzácsapnak még pár ajándékszabadság napot (pl. Adriéknál a szerda), de van olyan munkahely, ahol az egész hetet kiadják (hétfőtől szerdáig), meg persze rengetegen kiveszik szabadságnak a húsvétot megelező három napot, hiszen három nap szabadságkivétellel el tudnak utazni tíz napra.

• 

  DSC_0503.p

• 

  DSC_0490.p

• 

  inaElg

Szóval nyugodtan mondhatjuk, hogy húsvétkor kicsit megáll az élet, és kiürül Osló, ami nekünk nagyon jó, mert ilyenkor nagyon nyugis a város és kevesen vannak az erdőben is. Még el tudtunk menni síelni, de már elég kásás és/vagy jeges a hó, így például mi ugyan legalább három síturát szerettünk volna megtenni, de végül csak egy lett belőle, és akkor is hatalmasakat estünk, nekem eltört a szemüvegem, Adrinak pedig kicsit meghúzodott a háta. Szóval részünkről lezárult a síszezon, és kezdetét vette a túra -és bringaszezon.