Erre a túrára mondják, hogy mindenkinek aki Norvégiában él kötelező megtennie legalább egyszer. Így mi is leróttuk ezt a kötelezettségünket az ősz elején, egy gyönyörű szeptemberi hétvégén.
Maga a túraútvonal a Jotunheim Park keleti felén található 250 km-nyi távolságra Oslótól, ami az itteni autózási szokásokat és az útviszonyokat figyelembe véve 4,5-5 óra autóval. Naponta több busz is indul Osló belvárosából, aminek a menetideje kb. ugyanolyan hosszú, mintha autóval mennénk és a jegy - norvég viszonylatban - nem annyira drága (oda-vissza út két főre 1200-1500 NOK ami Ft-ban azért elég ijesztő: 50 eft). Mi hatan mentünk, így jobban megérte bérelni egy autót.
Norvégiában az autóbérlés viszonylag egyszerű, nem feltétlenül kell vagyonokat letétbe helyezni, vannak egyszerűbb módjai is a bérlésnek. Mi a "Béreld ki a szomszédod autóját!" (https://nabobil.no/) közösségben néztünk ki egy megfelelő autót, amiért ugyan nem a szomszédba kellett mennünk, hanem 50 km-re Oslótól, de ennek oka főleg az volt hogy egy hatszemélyes autót kerestünk amibe kényelmesen befér négy felnőtt és két gyerek, és persze legyen elektromos hogy megspóroljuk az útdíjakat és az üzemanyagot, így esett a választásunk egy Teslára, amit viszont nem kínáltak Oslóban. Én nem vagyok nagy autórajongó, így meg sem tudom mondani hogy milyen típusú Teslát béreltünk, de a hozzáértők bizonyára már ennyi információból is tudják, hogy melyik ez a nagycsaládi típus.
Amikor nyáron otthon voltunk, az egyik vendéglátóegységben hozzánk csapódott egy enyhén spicces srác, aki ódákat zengett a legújabb Tesláról, amit volt szerencséje utasként kipróbálni. Hát ez a fiú biztos élvezte volna az utunk minden pillananatát, élvezettel nyomogatta volna a különböző gombokat, maga a megállás pedig egy csodával is felért volna számára ahogyan a szárnyas ajtók felnyílnak, nem beszélve a hihetetlen gyorsulásról és a robotpilóta funkcióról. Sajnos én nem tudok ilyen szinten lelkesedni semmilyen autóért, de tény hogy kényelmes volt, és a célnak tökéletesen megfelelt.
De visszatérve a túrára... A Besseggen túra klasszikus útja, hogy az ember megérkezeik este a Gjendesheim Turistaházba, ahol eltölt egy éjszakát, majd a reggeli hajóval átmegy a Memurubu Turistaházhoz és onnan visszafelé teszi meg az utat a reggeli kiindulási pontjához. Maga a túra 17 km, a megtételére 7-9 órát szoktak írni, és gyalogosan júniustól szeptemberig tart a szezon. Bármelyik oldalról is megyünk a kaptatókat nem tudjuk elkerülni, hiszen az út 1000 m-ről a Gjende tó partjáról indul mindkét esetben, és a legmagasabb pontja 1743 m, ahova innen vagy onnan, de mindenképpen fel kell kapaszkodni. Egyébként a klasszikus út a könnyebb, kevésbé meredek. Mi persze a másik oldalról mentünk így az első 3 km-en rögtön 700 m-es szintemelkedéssel kezdtünk, viszont tény hogy az út további része gyerekjáték volt.
Ahogy a fotókon is látszik gyönyörű időnk volt, de a hegytetőn azért hideg volt és bizony elkélt a sapka és a kesztyű.
Hétvégén voltunk, ami talán nem a legszerencsésebb választás, mert ha nem is annyian voltak, mint a Karácsonyi Nagyvásárban, de túraúthoz képest azért meglehetősen nagy volt a tömeg, ami az út élvezeti értékét is némileg csökkentette, a pisilést pedig szinte lehetetlenné tette. A Besseggennél, azon a keskeny szakaszon ahol a két tó a legközelebb van egymáshoz van egy rész ahol sziklán kell mászni (felszerelés nem kell hozzá), és ott úgy feltorlódtak az emberek, hogy nem tudtunk folyamatason haladni, ahogy ez a feni képen is látszik. Ráadásul mivel ez az egyik legismertebb túraút Norvégiában, sok hobbikiránduló is nekivág félcipőben, ramaty fizikai állapotban, esetleg tériszonnyal - ami itt nem előnyös tulajdonság. Mi is láttunk egy-két rettegő, síró vagy a sírás határán álló embert. Pedig a túraoldalak mind kiemelkik, hogy nehéz út, csak megfelelő fizikai állappotban és túrafelszereléssel induljunk, és gyerekeknek nem ajánlott. A legkisebb gyerek akit láttunk olyan 9-10 éves lehetett, de ő nagyon ügyes volt, látszott rajta hogy gyakorlott túrázó.
Még egy gyakorlati tanács a túrázóknak! Némelyik térkép jelöl egy meredek, szlalomos utat Besseggenből a Gjende tó partjához a Gjendesheim Turistaház irányába (a blogban található térképen nincsa rajta). Mi azon akartunk lemenni, de nem tűnt nagyon biztonságosnak ezért megvártuk míg jön felfelé valaki rajta és megkérdeztük, hogy javasolnák e lefelé irányba. A válasz egyértelműen az volt, hogy a lehulló kövek miatt veszélyes és már ők is megbánták, hogy azon jöttek. Ahogy a fotón is látszik rengeteg ember kapaszkodik felfelé a sziklán, és akaratlanul is legurítanak egy-egy követ, a szlalomos út pedig pont alatta kanyarog. Vicces módon egyébként pont egy olyan norvég párt kérdeztünk, akik éppencsak pötyögtek valamit angolul, pedig a nyolchónapos ittlétünk alatt ilyenre még nem volt példa.
Összefoglalva azt mondanám a túráról, hogy mindenképpen érdemes megcsinálni, mivel tényleg gyönyörű, de talán érdemesebb a szezon elején vagy hétköznap menni.
Néhány hasznos weboldal azok számára akik útra kelnének:
A Gjendesheim Turistaháznak nincs saját weboldala, a Norvég Turista Szövetség honlapján lehet információt keresgélni: https://gjendesheim.dnt.no/.
A Gjendesheim Turistaház szállásárlistája:
https://s3-eu-west-1.amazonaws.com/turistforeningen/files/85a72b486ba42a1b23cd55287e3de478c0a9bbc2.pdf;
Online kompjegy vásárlás: https://www.gjende.no/rutetider/;
A Memurubu turistaház oldala: http://www.memurubu.no/;
Általános információk: http://besseggen.net/, https://jotunheimen.com/page/besseggen-ridge-walk-jotunheimen; https://www.ut.no/tur/2.4957/.
Térkép forrása:
http://jahn.no/jahn/turer/besseggen/besseggen.php#.Wf8wimhSzDc
