Osló zöld város szeretne lenni, illetve még zöldebb, és ennek érdekében a városvezetők sokat tesznek. Ennek egyik eredménye, hogy 2019-ben Osló lesz Európa Zöld Fővárosa. Ezt a címet minden évben más európai város nyeri el független szakértők véleménye alapján. A pályázatban különböző szempontokat vesznek figyelembe, mint például a helyi közlekedés, zöld területek, levegőminőség, zaj, zöld beruházások, csapadék-és szennyvízfelhasználás, hulladékgazdálkodás.
A pályázaton tizennégy város indult, és végül az öt legjobb anyagból választották ki a győztest. A fináléba jutott városok: Lisszabon (Portugália), Gent (Belgium), Lahti (Finnország), Tallin (Észtország) és Osló voltak. Érdekességképpen megjegyzem, hogy Pécs is indult, de a "döntőbe" sajnos nem jutott be.
Idén egyébként a német Essen büszkélkedhet az Európa Zöld Fővárosa címmel, egy olyan város, ami a 19. és 20. században az egyik legnagyobb bányászváros volt, mára viszont a kontinens egyik legegészségesebb települése lett. Essen jó példa arra, hogy a városvezetők és a lakók összefogásával milyen előrelépéseket lehet tenni a környezettudatosság és fenntarthatóság érdekében.
Az idei pályázatok esetében a bírálók értékelték, hogy Osló nagyon gyors és határozott lépéseket tett/tesz a zöld beruházások területén. Például a kormányzat olyan koncepciót dolgozott ki az elektromos autók piacán, hogy ha valaki Norvégiában új autót szeretne venni, akkor jobban megérje neki elektromos autót venni, mint benzineset vagy dízeleset. Ez a stratégia persze az egész országra érvényes, de mivel Osló a legnépesebb település, itt használják ki legtöbben a lehetőséget, és ennek köszönhető, hogy a várost az elektromos autók fővárosaként szokták emlegetni. (Az elektromos autókról írtunk bővebben a blogban: https://vetromark.wixsite.com/jegvetikke/single-post/2017/07/29/Tesla-felh%C5%91).
Kukásautó "Biogázzal üzemelek" felirattal, valamint biogázzal üzemelő buszok.
Hulladékgazdálkodási területen is komoly fejlesztések vannak folyamatban. A kertihulladékot és háztartási ételmaradékot biogázként használják újra és ezzel üzemelnek a városi buszok és a kukásautók. Erről a területről nincsenek pontos információim, nem találtam statisztikákat arra vonatkozóan, hogy a buszok és kukásautók hány százaléka közlekedik biogázzal, és pontosan mi az ami már megvalósult és mik a tervek, de az biztos, hogy a városban én is láttam olyan buszokat és kukásautókat amik biogázzal mennek.
A lakossági szelektív hulladékgyűjtés egyébként úgy működik, hogy a lakóházakban (nem mindegyikben) lehetőség van legalább háromféle hulladék gyűjtésére: papír, műanyag, ételmaradék. Az első kettő nem volt újdonság, de az ételmaradékot Magyarországon nem gyűjtöttük külön, így nagyon meglepett, hogy milyen rengeteg ételmaradékunk van. Nem a meg nem evett ételekről van szó, hanem a zöldségek és gyümölcsök héja/magja, kávézacc, teafilter stb. Mi még külön gyűjtjük az üveget és a fémet - aminek nincs tárolója a házban, egy kicsit sétálni kell ha ki akarjuk dobni -, így azzal az egészen megdöbbentő dologgal szembesültünk, hogy a kommunális szemetünk nagy része használt papírzsebkendő. Ha áttérnénk a textilzsepire alig lenne nem újrahasznosítható hulladékunk.
Ami még jó a gyűjtési rendszerben, hogy a különböző hulladékokat különböző színű zacskókban kell gyűjteni (amik ingyenesek és az élelmiszerboltokban megtalálhatók), és közös gyűjtőkonténerbe lehet dobni őket, miután két csomóval bekötöttük a zacskó száját - két csomó, ezt külön hangsúlyozzák a tájékoztató anyagokban.
És hogy még egy kicsit fényezzem Oslót, a város példamutatóan vesz részt a klímaváltozást okozó károsanyagok kibocsátási mennyiségének csökkentésében. A város azt vállalta, hogy 2020-ra megfelezi a kibocsátási rátáját, 2030-ra pedig 95%-kal (!!) csökkenti.
Önvezető elektromos kisbusz "Most kipróbálhatod a jövőt!" felirattal.
Visszatérve egy kicsit a közlekedéshez... Már régóta tervezik az autók kitiltását a belvárosból és úgy tűnik, hogy most - talán éppen a pályázat hatására - elkezdik megvalósítani. Idén júniustól 2019 végéig fokozatosan megszüntetik hat belvárosi kerületben a parkolóhelyeket, amivel kb. 800 autónyi helyet adnak vissza a lakók részére. Nem lehet azzal vádolni a városvezetőket, hogy saját kényelmük érdekét szolgálnák, ugyanis a Városháza épülete pont az egyik ilyen non-parking zónában fekszik.
Valamint 2019 végéig lefut az a terv melynek eredményeképpen megszüntetik az áthajtást a belvárosban. Ezekkel a megszorításokkal párhuzamosan természetesen fejlesztik a tömegközlekedést (új metróvonal, új vonathálózat, felújítások, 60 km-nyi új bicikliút építése).
És hogy hol fognak parkolni az autósok? Jó kérdés, ami biztos, hogy a parkolóházakat továbbra is lehet használni, és a változtatások célja éppen az, hogy többen válasszák a tömegközlekedést és/vagy a kerékpározást. Erre utal a programot kísérő jelmondat is: "En by for alle, og sette folk først", vagyis kb "Egy város mindenkinek, és az emberek a legfontosabbak". A felmérések szerint az Oslóiak 56%- támogatja az autók kitiltását a belvárosból (jellemzően a fiatalok és a magasabb iskolai végzettségűek), 27%-a nem támogatja (általában az idősebbek és az alacsonyabb iskolai végzettségűek), a maradéknak pedig nincs konkrét véleménye. A példaképként emlegetett város természetesen Koppenhága, ahol pár hónappal ezelőtt ünnepelték az első olyan napot, amikor kevesebb autós volt forgalomban, mint kerékpáros.
A pályázatban szó esik még a hatékonyabb csapadék- és szennyvízfelhasználásról. Ezen kívül "megnyitják" (újra láthatóvá, a város részévé teszik) az eddig elzárt földalatti tiszta vizű csatornákat a lakosság előtt, és arra ösztönzik a lakókat, hogy használják is őket, ahogyan a régiek is tették a fenti képen.
Források:
http://www.vg.no/nyheter/innenriks/lan-marie-nguyen-berg/slik-skal-hun-stoppe-biltrafikken-i-oslo-sentrum/a/24000478/
http://www.vg.no/nyheter/innenriks/klima/lan-og-raymond-jubler-vilt-oslo-blir-europas-miljoehovedstad/a/24012648/
https://nyhetsrom.bymiljoetaten.no/2017/04/26/oslo-european-green-capital-2019/
http://ecolounge.hu/nagyvilag/europa-zold-fovarosa-cim-2017-ben-essen-a-legkornyezettudatosabbnak-itelt-europai-varos
Nem saját fotók forrása:
http://2015.igem.org/Team:UiOslo_Norway/Practices/Sewage
http://akerselvatrebaatforening.org/pilot-prosjekt
https://www.visitoslo.com/en/your-oslo/green-oslo/green-transport/
